Áprilisban volt szerencsém a vulkáni hamuval dacolva vonattal nekivágni a Budapest-Frankfurt útvonalnak. Bevallom, kissé nyűgösen készültem a 11 órás utazásra, manapság nem szokott az ember ilyen hosszút utazni, hacsak nem a tengerentúlra, de az más. Európán belül viszont elsőre ijesztő.
ELSŐ BENYOMÁSOK: Persze a Keleti pályaudvar sem dobott a hangulatomon azon a szombati kora reggelen, épp azt a formáját hozta, amit mindenki jól ismer. Így aztán nem is volt kedvem szendvicseket és kólát beszerezni valamelyik talponálló büfében, majd a vonaton, kényelmesen - gondoltam.
A FEDÉLZETEN: Sajnos ebben tévednem kellett, ebből a szempontból igazi kalandtúrává nemesedett az utazás. Mindig az hiányzik, amiről tudod, hogy adott pillanatban nem kaphatod meg, az emberi természet már csak ilyen. Így működünk mi is, s a vonatozáson a fő vezérelv eszerint formálódott a fejekben: hogyan szerezzünk enni- és innivalót. Ugyanis a vasúttársaságok a hamu okozta fennakadásoknak ebben a fázisában nem voltak kimondottan felkészülve a vonatra szálló tömegekre. Az ételek elfogytak, kiürültek a készletek, a személyzet is kevésnek bizonyult. De azért panaszra nincsen okunk, s 11 órát így is, úgy is ki lehet bírni - inkább csak meglepő volt mindez.
SZOLGÁLTATÁSOK: Mert ugyebár sem az osztrák, sem a német vasúttól nem ezt várnánk, s egyébként más téren nem is kellett csalódnunk. Az ülések és az üléstávolságok kényelmesek voltak, a személyzet udvarias, a kijelzőkön nyomon követhettük az útvonalat és a sebességet, s még az az őrült mennyiségű bőrönd is felfért valahogy, amelyet ezekben a rendkívüli napokban a szerelvényeknek be kellett fogadniuk.
Az pedig külön szuper, s hozzáteszem, a külföldieknek magától értetődő volt, hogy átszálláskor nem kellett a bőröndöket lépcsőkön húzni-vonni, a következő járat a szomszédos vágányra érkezett, s a helyjegy alapján az is tudható volt, hogy a peron melyik szakaszára álljunk, hogy szinte gyalogolni se kelljen.
ÖSSZBENYOMÁS: Az utasokkal való sorsközösség cinkos, s felszabadultságából adódóan pedig valahogy osztálykirándulásokra emlékeztető hangulatot teremtett, ami kifejezetten mókás volt. Hosszú, kissé fárasztó utazás volt, rendhagyó körülmények között, de bármikor végigzötyögném újra.
Németh Andrea
![Kedvencekhez](javascript:odarak( "Vonatmustra","Budapest–Frankfurt az ÖBB és a DB fedélzetén","/hir/index/395","/images/News/78x78/news_426.jpg","<p>Az utasokkal való sorsközösség cinkos, s felszabadultságából adódóan pedig valahogy osztálykirándulásokra emlékeztető hangulatot teremtett, ami kifejezetten mókás volt. Hosszú, kissé fárasztó utazás volt, rendhagyó körülmények között, de bármikor végigzötyögném újra.</p>
<p> </p>
<p> </p>","395" )){kind=link}